Még 3 nap és kész a tábor! 3 nap és elmegyek innen...és ki tudja, lehet sose fogok mégegyszer ide jönni. A tábor elején azt hittem sose telik el az a 68 nap...és lám lám...még 3 nap van belőle. Azt kell hogy mondjam, hamar eltelt (relatív). Sajnálom, hogy elkell menni innen. Persze nem a konyhát sajnálom!! mert azt egyáltalán nem! Sőt:p:)) ....hanem maga a tábort, a tájat, az emberek, minden. Több mint 2 hónapig ez volt az otthonunk. Szívünkhöz nött egyrészt. Egymásnak voltunk csak. Barátságok alakultak, sok élmény.....ÉLETRE szólo élmények:) Rengeteg tapasztalatot szereztem. Élettapasztalatot! Bővebben a táborról majd otthon írok.
Szóval 3 nap és irány New York:) 8napot fogok tölteni ott. Szóóval, 11nap és OTTHON vagyok:D:D:D Jujj de várom már! Úúúúgy hiányzik mindenki és minden! Itt úgy mondjuk a lányokkal, hogy hiányzik az életem!!:)) és tényleg így van...
Most ennyit:) Élvezze ki mindenki még a kis kevés nyarat!
Ölelés!
2009. augusztus 14., péntek
2009. augusztus 4., kedd
:)
Nemrég megkért az ABBI (az ifi), hogy írjak egy bizonyságtevést amit ifi órán felolvasnak. Nagyon örültem neki és szívesen megírtam gondolataimat. Ezt a bizonyságtevést felteszem ide is.
"Sziasztok ABBI!
Először is üdvözöllek titeket és szeretném tudatni veletek, hogy nagyon hiányoztok!!!! Most nem mesélni szeretnék nektek(azt majd otthon), hanem egy megtapasztalást....amin gondolkoztam a napokban. A konyhán sok a meló és nagyon fontosak a jó "szerszámok". Pl. egy nagyon jó kés....egy jó seprű vagy éppen friss zöldség. Egyik este sepregetnem kellett az ebédlőben és gyors kezembe vettem az első seprűt ami a kezembe került. Mondhatni..semmit nem tudtam seperni vele. Csak össze vissza húztam a koszt meg pórt vele meg még hólyagos is lett a kezem. Lekellett csereljem egy másikra.Egy jobbra. Azzal nagyon jó volt dolgozni! Szinte magátol dolgozott. Egy másik pálda: csirkét kellett vágni és ismét, azt a kést vettem ki a fiókból, ami épp felül volt. Megéleztem én, de hiába....rossz volt.Nem vágott. Össze vissza szakitotta csak a húst. Igyhát kikerestem a legjobbat, megéleztem és: szintemagától dolgozott! A friss zöldségről gondolom nem is kell példát mondjak, hogy milyen fontos! Fél doboz romlott paprikával mit csinál az ember? Eldobja az egészet inkább! Vajon nem igy van a lelki élettel is? Nem igy vagyok/vagyunk Istennel szemben? Milyen seprű vagyok? Csak össze vissza seprem a koszt? Vagy össze vissza szakítom a "húst"...vagy netán romlott "eledel" vagyok a felebarátomnak? Ha ez igy van, akkor azonnal lecserélnek! Mást tesznek a helyemre...más végzi el a munkám. Isten csiszolgat....élez....készít, de ha én már eleve nem vagyok használható, romlott a lelkem...nem tud használni. Kénytelen lecserélni, ahoz, hogy a munka haladjon. Nem szeretnék egy használhatatlan kés vagy seprű lenni Isten "konyhájában". Törekszem minél jobb eszköz lenni. Nehéz! De tudom, hogy megéri! Mert akkor jó eledel leszek a másiknak...vagyis, jó szót tudok szólni és összeseprem a koszt...vagyis Isten tud munkálkodni általam és kitudja törölni az ember lelkéből a bűnt. Ilyen eszköz szeretnék lenni mindennap! Bárhol! Bármikor! Kívánom, hogy ti is jó eszközei legyetek Istennek és engedjük ,hogy csiszoljon, élezzen, mosson minket, mert akkor azok leszünk!
Sok sok sok sok ölelés mindenkinek innen amcsiból:) Ha haza megyek első egy nagy crispy strips menü ABBI módra!! jól mondom vagy jól mondom????:)Puszillak titeket, sokat gondolok rátok és imátkozom értetek!
Reny:* "
---------------------------------------------------------------------------------
Amúgy közeledünk a tábor végéhez. Hihetetlen, hogy eltelt! Mikor ide érkeztünk azt hittem soha nem fog eltelni ez az idő...olyan lassan telt. És most meg...hú, már vége. Még 2hét és elmegyünk innen a táborból. Már tervezgetjük a lányokkal mi hogyan legyen New York-ban...mikor mit nézünk meg és mikor mennyit vásárolunk, beosztottuk hogy egy nap mennyit fogunk (illetve kéne) költeni majd:))...meg minden:) Izgi! Nagyon várjuk hogy ott legyünk már!!:)
Napokban volt egy szabadnapunk, amikor Portsmouth-ot látogattuk meg. Sajnos eeegész nap zuhogott az eső...igyhát szinte egész nap csak plázábol mall-ba mentünk shoppingolni...milyen káár:p:)) DE lényeg, hogy újból nagyon jól telt!:)
Még 3 hét és otthon vagyok!:)
megvettem volna, ha nem lett volna olyan drága! :))
Portsmouth belvárosa
A kikötőnél
"Sziasztok ABBI!
Először is üdvözöllek titeket és szeretném tudatni veletek, hogy nagyon hiányoztok!!!! Most nem mesélni szeretnék nektek(azt majd otthon), hanem egy megtapasztalást....amin gondolkoztam a napokban. A konyhán sok a meló és nagyon fontosak a jó "szerszámok". Pl. egy nagyon jó kés....egy jó seprű vagy éppen friss zöldség. Egyik este sepregetnem kellett az ebédlőben és gyors kezembe vettem az első seprűt ami a kezembe került. Mondhatni..semmit nem tudtam seperni vele. Csak össze vissza húztam a koszt meg pórt vele meg még hólyagos is lett a kezem. Lekellett csereljem egy másikra.Egy jobbra. Azzal nagyon jó volt dolgozni! Szinte magátol dolgozott. Egy másik pálda: csirkét kellett vágni és ismét, azt a kést vettem ki a fiókból, ami épp felül volt. Megéleztem én, de hiába....rossz volt.Nem vágott. Össze vissza szakitotta csak a húst. Igyhát kikerestem a legjobbat, megéleztem és: szintemagától dolgozott! A friss zöldségről gondolom nem is kell példát mondjak, hogy milyen fontos! Fél doboz romlott paprikával mit csinál az ember? Eldobja az egészet inkább! Vajon nem igy van a lelki élettel is? Nem igy vagyok/vagyunk Istennel szemben? Milyen seprű vagyok? Csak össze vissza seprem a koszt? Vagy össze vissza szakítom a "húst"...vagy netán romlott "eledel" vagyok a felebarátomnak? Ha ez igy van, akkor azonnal lecserélnek! Mást tesznek a helyemre...más végzi el a munkám. Isten csiszolgat....élez....készít, de ha én már eleve nem vagyok használható, romlott a lelkem...nem tud használni. Kénytelen lecserélni, ahoz, hogy a munka haladjon. Nem szeretnék egy használhatatlan kés vagy seprű lenni Isten "konyhájában". Törekszem minél jobb eszköz lenni. Nehéz! De tudom, hogy megéri! Mert akkor jó eledel leszek a másiknak...vagyis, jó szót tudok szólni és összeseprem a koszt...vagyis Isten tud munkálkodni általam és kitudja törölni az ember lelkéből a bűnt. Ilyen eszköz szeretnék lenni mindennap! Bárhol! Bármikor! Kívánom, hogy ti is jó eszközei legyetek Istennek és engedjük ,hogy csiszoljon, élezzen, mosson minket, mert akkor azok leszünk!
Sok sok sok sok ölelés mindenkinek innen amcsiból:) Ha haza megyek első egy nagy crispy strips menü ABBI módra!! jól mondom vagy jól mondom????:)Puszillak titeket, sokat gondolok rátok és imátkozom értetek!
Reny:* "
---------------------------------------------------------------------------------
Amúgy közeledünk a tábor végéhez. Hihetetlen, hogy eltelt! Mikor ide érkeztünk azt hittem soha nem fog eltelni ez az idő...olyan lassan telt. És most meg...hú, már vége. Még 2hét és elmegyünk innen a táborból. Már tervezgetjük a lányokkal mi hogyan legyen New York-ban...mikor mit nézünk meg és mikor mennyit vásárolunk, beosztottuk hogy egy nap mennyit fogunk (illetve kéne) költeni majd:))...meg minden:) Izgi! Nagyon várjuk hogy ott legyünk már!!:)
Napokban volt egy szabadnapunk, amikor Portsmouth-ot látogattuk meg. Sajnos eeegész nap zuhogott az eső...igyhát szinte egész nap csak plázábol mall-ba mentünk shoppingolni...milyen káár:p:)) DE lényeg, hogy újból nagyon jól telt!:)
Még 3 hét és otthon vagyok!:)
megvettem volna, ha nem lett volna olyan drága! :))
Portsmouth belvárosa
A kikötőnélSzép nyarat!:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
